SÜTŐTÖk

A sütőtök kifejezést Magyarországon a tök Cucurbita maxima convar. maxima és a Cucurbita maxima convar. bananina (banántök) fajtáira értik leginkább.[1] Eredeti származási helye Közép- és Dél-Amerika.[2] Amerikában a Halloween ünnepekkor kivájt töklámpásokat is sütőtökből készítik, ezek azonban jórészt a Cucurbita pepo fajtából kerülnek ki.

Napjainkban tudományos kutatások támasztják alá, hogy a sütőtök kalcium, cink, mangán, réz, vas, foszfor, C-vitamin, karotin, biotin, niacin, pantoténsav, A, B1, B2, B6 vitaminok és folsav tartalmának köszönhetően egészségmegőrző, gyógyító hatással bír. A sütőtök alkalmas gyulladásos betegségek kezelésére, különösen nagy hatékonyságot mutat megfázásos, meghűléses megbetegedések esetében, de alkalmazható tüdőgyulladás és egyéb tüdőkárosodások kezelésére is. A sütőtök enyhíti az allergikus köhögést, tüsszögést, csökkenti az asztma rohamokat.

Fogyasztása szebbé teszi bőrünket, különösen a pattanások kezelésében jelenthet nagy segítséget. A népi gyógyászatban hashajtóként és béltisztítóként használták. Fogyasztása jótékony hatást eredményez az emésztési gondokkal küszködőknek. A sütőtök serkenti a máj működését, segít a szív és koszorúér problémák megelőzésében, fogyasztásával csökkenthető a prosztatarák és a szürkületi vakság kialakulásának kockázata.

A sütőtök alacsony kalóriatartalma révén fogyókúrázóknak is ideális!

Tápanyagtartalom 100 grammban:

• Energia: 336 kJ/80kcal
  
• Fehérje: 1,5 g
  
• Szénhidrát: 16,5 g
  
• Zsír: 0,6 g
  
• Foszfor: 20 mg
  
• Kalcium: 40 mg
  
• B1-vitamin: 50 µg
  
• B2-vitamin: 40 µg
  
• Folsav: 25 µg
  
• Karotin: 4,0 mg
  
• C-vitamin: 25 mg